Télűzés „szentimrés” módra
Az immár UNESCO szellemi örökségnek számító híres Hungarikum, a busójárás, a hazai farsang egyik legszínesebb, leglátványosabb nemzetközi hírű eseménye.
A Mohácson és környékén élő római katolikus dél-szlávok, a sokácok, alakoskodó jelmezeikben évszázadok óta űzik a telet. Ők ilyenkor kifordított birkabundát és bő szárú, szalmával kitömött nadrágot, rémisztő faálarcot viselnek. Kolomp lóg a derekukon és rikoltozásoktól, fakürtöktől és kereplők zajától hangosak az utcák. A vicsorgó szájú, általában állatszarvakkal díszített álarcok egy olyan ősi világot idéznek föl, ahol az ünnepeknek varázsereje volt.
Ennek a régi népszokásnak szerettünk volna kollégiumunkban is hódolni. Éppen ezért busóálarc-készítő versenyt hirdettünk. Összesen 19 érdekesebbnél érdekesebb pályamunka érkezett.
Közülük a díjazottak:
- helyezett Lakó Anna álarca
- helyezett Hudák Alexandra és Tóth Zsófia közös munkája
- helyezett Tóth Anna maszkja
Cheng Yazi Bence különdíjas lett.
Minden nevezőnek gratulálunk!
Úgy hiszem, ez a sok télűző busó hamarosan elhozza a várva várt tavaszt, még akkor is, ha nem fából készültek a maszkok és nem disznóvérrel lettek megfestve.
Szekeres Tibor Lászlóné és Makara Henriett nevelőtanárok
Fotók: Tóth Gyula és Hubai Levente nevelőtanárok
