Rejtélyes és rémisztő szavak, szókapcsolatok. Sokan közületek nem is hallottak ez idáig erről. Holott az emberiség történetében már a bibliai időkben megjelenik az a tudatos tevékenység, melyet eme fogalom lefed:

„Ameddig a betegsége tart, addig tisztátalan, s mivel tisztátalan, lakjék elkülönítve, tartózkodjék a táboron kívül.”

(3Móz 13;46)

A karantén olyan hely, jól körülhatárolt és őrzött terület, amelybe fertőző betegségben szenvedőket, vagy olyan személyeket különítenek el, akik fertőzöttek lehetnek. Korábbi korokban, aki ide került, valójában nem reménykedhetett a gyógyulásban; az orvostudomány legtöbb esetben csak a fájdalmak enyhítésében tudott segíteni.

Az első ismert írásos emlékünk a karantén bevezetéséről, illetve az ehhez kapcsolódó szabályok, eljárásrendek alkalmazásáról a Raguzai Köztársaság Nagytanácsához (Consilium Maius) köthető (1377. július 27-i határozat).[1] A Köztársaság központja Dubrovnik volt, ahová számolatlanul érkeztek a kereskedő hajók. Ezek legénysége mindenféle betegségeket hozott magával, így szükség volt ezek elkülönítésére. (Az utazókat, tengerészeket nem engedték be a város kikötőjébe, illetve a környékre addig, míg 30 napig karantén táborokban, a külvilágtól teljesen elzárva, nem tartózkodtak; áruikkal együtt! A parthoz közeli kis szigetek valamelyikén kellett kivárniuk az idő leteltét.)

1.kép Lazzaretto Vecchio napjainkban

Ugyanebből az okból érthető, hogy a szintén fontos  kereskedő Velence  is lépéseket tett  a bajok megelőzésére, illetve, a már  meglévő  betegek elkülönítésére. Ezért a velencei lagúnában felépítettek, az egyik kis szigeten egy, úgynevezett  a Lazzaretto Vecchio[2]-t, 1403-ban. Innen ered a lazaret kifejezés, mely angol és francia nyelven is járványkórházat, karantént jelent. (Aki nem hiszi, járjon utána!) Egyébként szintén a velenceiektől származik a karantén (quarantena) szó is, ami a középkori velencei nyelvben negyven napot jelentett. (Ez az időkeret bőven elég volt ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön a fertőzöttség.)

A negyven nap egyébként is egy különleges szám. Hiszen a Bibliában és a keresztény hagyományban is gyakran szerepel, és az adott esemény jelentőségét még jobban kiemeli: Jézus mielőtt megkezdte volna földi ténykedését a pusztában „Negyven nap és negyven éjjel böjtölt…” (Mt 4, 2), a vízözön történetében az Úr azt mondta Noénak, hogy „…akkor negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre…” (1Móz 7;4), a zsidók Egyiptomból kivonulva negyven évig vándoroltak a pusztában, közben negyven állomáshelyük volt (4Móz 33), Jónás próféta „… bement a városba, egy negyven nap járásnyira, és hirdetni kezdte: „Még negyven nap és Ninive elpusztul!” (Jón 3;4), s még sorolhatnánk.

Lassan a mi életünkben is eltelik negyven nap a digitális oktatásra történő átállás (2020. március 16.) óta[3].

2. kép Orbán Viktor bejelentése

A közben eltelt idő, a kezdeti bizonytalanság után mára napi rutinná vált. Bár, ahogy a miniszterelnök is utalt rá az átállás bejelentésekor: „…lehet, hogy kicsit döcögni fog…”. Nos, mindannyiunknak tanulnunk kell, ahogy a mondás tartja: „Tamdiu discendum quamdiu vivas[4] – Míg élsz, mindig tanulnod kell”. (Másképp: „A jó pap is holtig tanul.”) Ebben az időszakban (nekünk, tanároknak) fel kell fedeznünk a lehetőséget; most bizonyíthatunk, elsősorban önmagunknak. Új módszereket, technikákat kell megismernünk és alkalmaznunk, azért, hogy ilyen körülmények  között is elvégezhessük azt a munkát, amit erre a tanfélévre terveztünk; a ti javatokra. De ez tőletek is komoly, felelősségteljes gondolkodást vár el. Képesek kell, hogy legyetek önfegyelemre, lemondásra. Most felhasználhatjátok azt a jó gyakorlatot, amit a kollégiumi napirend betartásával megszoktatok. Tervezzétek meg a napotokat és tartsatok ki mellette! A kitartás most valami olyan eredményt hozhat, melyre egész további életetekben, mint történelmi eseményre fogtok majd visszagondolni. Hiszen ilyen, Európán is pusztító világjárvány gyakorlatilag 100 éve nem volt. S reméljük, a tudomány legyőzi ezt a gonoszt is.

Ugyanakkor ebben a nehéz helyzetben helytállni, becsülettel elvégezni a feladatot, akkor is ha „nem lát a tanár”: igazi hőstett, melyre büszkék lehettek majd.  

Ma az egész ország karanténban van; hiszen bármelyikünk hordozhatja a vírust[5]. Ezért az első, amit be kell tartanunk:

A második, hogy figyeljünk önmagunkra és másokra. Ugyanis kiderült az USA-beli Cincinatti Egyetem kutatóinak vizsgálatai alapján[6], hogy a koronavírus eleinte az orr belsejében bujkál, és csak később terjed át a tüdőre, ezért tud hosszú ideig észrevétlen maradni.

Van azonban egy kezdeti tünet, ami leleplezheti a sejtparazitát: a szaglás elvesztése. A COVID-19 nevű betegséghez nem társíthatók a vírusos megfázás jellegzetes tünetei, az orrdugulás és az orrfolyás. Ennek az eltérésnek köszönhető, hogy a COVID-19 könnyen megkülönböztethető a szezonális allergiától.

Koronavírus – Wikipédia
3. kép Koronavírus képe az elektromikroszkóp alatt [7]

Az eddigi vizsgálatok  szerint a vírus nagyjából 2-14 napig lappanghat, ezt követően  jelentkezik  csak  a  láz, a száraz köhögés és a légszomj. Bár az esetek túlnyomó   többsége  enyhén lezajlik, többeknél (elsősorban 65 év feletti  időseknél és \ vagy  krónikus betegeknél) szükség lehet kórházi kezelésre.

Az orrban szaporodó vírus tüsszentéssel aeroszol formában távozhat a külvilágba, de úgy is könnyedén terjeszthetjük,  ha  orrtörlés,  orrvakarás  után nem  mossuk  meg a kezünket, és úgy fogdossuk  össze  a  közelünkben  lévő tárgyakat. Vagyis semmi különlegeset nem kell tennetek, csak:


[1] Die zehn wichtigsten Sehenswürdigkeiten in Dubrovnik – A tíz legfontosabb látnivaló Dubrovnikban (német nyelven). Dubrovnik Tourist Board.

http://www.tzdubrovnik.hr/lang/de/get/gradski_vodic/1596/die_zehn_wichtigsten_sehensw%C3%BCrdigkeiten_in_dubrovnik.html  (Hozzáférés: 2020. február 28.)

[2] Lazzaretto Vecchio nevet gyakran úgy értelmezik, hogy az Szent Lázárra, a sírásók, koldusok és bélpoklosok védőszentjére utal. A név valójában kb. annyit tesz: „Régi vesztegzárhajó”. Ami jobban megfelel a valóságnak, lévén egy mondhatni úszó szigetről, lehorgonyzott hajóról van szó. S a későbbi időkben újabbakat építettek a velenceiek. Pl.: a Lazzaretto Nuovo-t, vagyis az „Új vesztegzárhajót”.  Ettől még lehet, hogy Lázárt választották védőszentjüknek a szigetlakók.

A kép forrása: https://www.edicolaweb.tv/generica/emergenza-sanitaria-in-cinque-parole/, (Hozzáférés: 2020. április 10.)

[3]A digitális oktatásra történő átállást 2020. március 13-án, pénteken jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A péntek 13. is egy hagyományhoz kötődik, de ezt úgy nevezik, hogy babona. Vagyis tévhit; felejtsd el!

[4] Lucius Annaeus Seneca, római kori filozófus, költő, drámaíró és államférfinek tulajdonított gondolat.

[5] COVID-19 elnevezésű betegséget okozó, SARS-CoV- 2 koronavírus (Severe Acute Respiratory Syndrome coronavirus 2). Nevét elektronmikroszkópos képe alapján kapta, melyen a burokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonlóan kitüremkednek a felszínből.

[6] A kutatásról szóló tanulmány teljes terjedelmében (angol nyelven) a Laryngoscope Investigative Otolaryngology című szakfolyóiratban olvasható. https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-04/uoc-ynm041420.php, (Hozzáférés:2020. április 12.)

[7] A kép forrása: National Institutes of Health – Nemzeti Egészségügyi Intézmények / AFP – Agence France-Presse francia nemzeti hírügynökség. https://www.francetvinfo.fr/sante/maladie/coronavirus/epidemie-de-coronavirus-boissons-chaudes-soleil-test-a-faire-soi-meme-nous-avons-passe-au-crible-les-pseudo-conseils-envoyes-par-un-message-viral_3866287.html. (Hozzáférés: 2020. február 27.)

Szerző: Tóth Gyula, kollégiumi nevelőtanár

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: